Sopron megyei jogú város

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Sopron–Fertődi kistérség
Lakosság: 57210 fő
Terület: 169.06 km²
Népsűrűség: 338,4 fő/km²
Rang: megyei jogú város
Körzet hívó: 99

Fekvése

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Története

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói az i. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 9.–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

Bár mindig közel volt az országhatárhoz, Sopron sosem tagadta meg magyar voltát, miközben a város német polgársága gyakran tett hitet a Habsburgok mellett.

1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta.

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.

Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen 1753-ban nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.

Széchenyi ösztönzésére épül meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Mivel közel van a határhoz, a szabadságharcban Sopront korán megszállták az osztrák hadak. Ezt az időt leszámítva Sopron szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a XIX. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent.

1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskolát.

Sopron címere a Tűztorony kapuján

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghűségesebb városnak” (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe (lásd még: Soproni népszavazás). A soproni népszavazás tisztasága történelmi viták tárgya. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2.005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén szabadították fel a nyilas rémuralom alól.

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, főként politikai okokból bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át. A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét.

Látnivalók

A Gambrinus-ház A bencés templom képe a Tűztoronyból Jellegzetes belvárosi utca (Az új utca) Sopron, Városháza Sopron, Fő tér Sopron, Petőfi Színház

Belváros

Tűztorony
Széchenyi tér és Hűségzászló
Kecske-templom
Káptalan-terem
Esterházy-paloták (barokk)
Városháza (eklektikus, 1895)
Storno-ház (reneszánsz)
Fabricius-ház
„Két mór”-ház (18. századi parasztbarokk)
Patikamúzeum (15.–16. század)
Lábasház (16.–17. század)
Gambrinus-ház (régi városháza)
Generális vagy Lackner ház
Szent György-templom (Dómtemplom, barokkosított gótikus)
Szent Mihály-templom (gótikus)
Evangélikus templom (későbarokk, 1784, romantikus toronnyal)
Ó-Zsinagóga (középkori)
Orsolya tér
Ortodox zsinagóga
Sörházdombi kilátó
Szentháromság-szobor
Soproni Tavaszi Fesztivál
Soproni Ünnepi Hetek
VOLT Fesztivál
Hubertusz kilátó

Településrészek

Balf (998 lakos)
Brennbergbánya (604 lakos)
Erdeiiskola (141 lakos)
Görbehalom (204 lakos)
Óhermes (26 lakos)
Sopronkőhida (1312 lakos)
Tómalom (467 lakos)
Újhermes (118 lakos)

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

Híres soproniak

Sopron híres szülöttei

Benedek Lajos (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
Festetics Sándor (1876-?) hadügyminiszter
Kánya Kálmán (1869–1945) külügyminiszter
Ottinger Ferenc (1792-1869) császári és királyi lovassági tábornok
Rátz László tanár
Szájer József EP képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
Széchényi Manó külügyminiszter
Széchényi Miklós győri-, majd nagyváradi püspök
Temes Judit olimpiai bajnok úszó
Hiller István országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
Ankerl Géza a Massachusetts Institute of Technology professzora (1933-)

Sopron híres lakói

Bartók Béla zeneszerző
Berzsenyi Dániel költő
Házi Jenő főlevéltáros
Kogutowicz Manó geográfus
Lehár Ferenc zeneszerző
Liszt Ferenc zongoraművész
Petőfi Sándor költő
Rákosi Mátyás politikus
Sarkady Sándor költő
Szokolay Sándor zeneszerző
Storno Ferenc kéményseprőből lett freskófestő és restaurátor

Oktatás

Általános iskolák

Általános Iskola – Grundschule (Brennbergbánya)
Deák Téri Általános Iskola [1]
Fenyő Téri Általános Iskola [2]
Gárdonyi Géza Általános Iskola [3]
Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola [4]
Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola [5]
Lackner Kristóf Általános Iskola [6]
Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intezmény
Szent István Római Katolikus Általános Iskola
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [7]
Tóth Antal Nevelési- és Oktatási Központ[8]

Középiskolák

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) [9]
Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola [10]
Fáy András Gazdasági Szakközépiskola [11]
Handler Nándor Szakképző Iskola [12]
Horváth József Művészeti Iskola [13]
Középiskolai Kollégium – (Leánykollégium)
Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium [14]
Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium [15]
Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola [16]
Soproni Rendészeti Szakközépiskola [17]
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [18]
Széchenyi István Gimnázium [19]
Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium [20]

Egyetem

Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) [21]

Testvérvárosai

Bad Wimpfen, Németország (1990)
Bolzano, Olaszország (1990)
Eisenstadt, Ausztria (2002)
Kazuno, Japán
Kempten, Németország (1987)
Medgyes, Románia (1994)
Rorschach, Svájc (1991)
Seinajöki, Finnország (1986)
Eilat, Izrael

Média

Televíziók

Sopron Televízió
Pulzus-Info TV

Rádiók

Nap Rádió 94.1
Corvinus Rádió 104.6

Sport

A városban működik az FC Sopron sportegyesület.

Galéria

Sopron, Deák tér

Sopron, Magyar Művelődés Háza

Sopron, Tűztorony

Következő községek

További községek